Most októbert írunk és hazánkban is, főleg a déli megyékben 20-25 fok nappali hőmérsékletet tapasztalunk. A telek egyre enyhébbek, a nyarak egyre forróbbak.

Régen az egyik legtöbb energiát fogyasztó berendezés a légkondicionáló, ami mára már megváltozott. Az embereknek nagyobb szükségük lesz klímaberendezésekre, ahogy a Föld felmelegszik, de minél többünk van, annál melegebb lesz a világ.

A világ legmelegebb országaiban a hűtés életeket ment meg, miközben elősegíti az oktatást és a gazdasági fejlődést is. Jelentős környezeti veszélyeket is rejt magában.

A világ megváltozott a klíma- és hűtési technológiák miatt. Felpörgették a gazdasági növekedést, megváltoztatták az élelmiszerek és gyógyszerek tárolásának és szállításának módját, és életek ezreit mentették meg.

A klímaberendezések több szempontból is előnyösek, mára már nem csak hátésre hanem fátésre is használhatjuk őket. Elektromos ventilátorokkal kombinálva már az épületek teljes energiafogyasztásának nagyjából 20%-át teszik ki. Amerika az egyik fő felhasználó, de hazánkban is sok fele találkozhatunk vele. A légkondicionáló által fogyasztott energia hasonló Afrika teljes elektromos felhasználásához. A klímaberendezések problémája az, hogy a világ villamosenergia-rendszereinek nagy részét még mindig fosszilis tüzelőanyagokkal, például szénnel működtetik, ami jelentősen növeli az üvegházhatású gázok problémáját. Ezenkívül a legtöbb légkondicionáló és hűtőszekrény mesterséges gázokat használ hűtőközegként, például fluorozott szénhidrogéneket vagy HFC-ket.

Ezek a gázok hajlamosak a légkörbe szivárogni, ahol több ezerszer hatékonyabban kötik meg a hőt, mint a szén-dioxid. A légkondicionálás iránti igény pedig folyamatosan növekszik. Az egyik fő ok az urbanizáció, aminek következtében a népesség világszerte kiemelkedik a szegénységből, és mérsékelt vagy középosztálybeli életet él át. A légkondicionáló az egyik első dolog, amit az emberek meg akarnak vásárolni. Jelenleg körülbelül 2 milliárd váltóáramú egységet használnak világszerte, és ezek többsége néhány országban koncentrálódik. A trópusokon azonban a 3 milliárd vagy annál több ember több mint 90%-a még nem kapott légkondicionálót.

A légkondicionálás iránti kereslet várhatóan megnövekszik a hőmérséklet és a bevételek emelkedésével. Jogalkotási lépések nélkül a kibocsátások várhatóan 90%-kal meghaladják a 2017-es szintet 2050-re, és a világ otthonaink csak nem kétharmada rendelkezik légkondicionálóval. Jobb technikát kell fejleszteni a Föld lakosságának hűtésére, amely egyszerre energiahatékony és környezetbarát, különben komoly problémákkal kell szembenéznünk a jövőben.

A hűtési probléma megoldásáért folyó versenyfutás a fantáziadús új technikákkal a klímaberendezések hatékonyabbá tételét szolgáló technológiától a HFC-k szükségességének teljes megszüntetéséig terjed.

A SkyCool, a Stanford Egyetem mellékterméke a hűtés radikálisan új formájának úttörője. Tehát ma egy szupermarket tetején vagyunk, és a SkyCool technológiát alkalmazzuk a hűtőrendszerükkel.

Tehát ez a technológia úgy működik, hogy az eget használja hűtőbordának, és akár süt a nap, akár nem, nappal vagy éjszaka, az égbolt nagyon hideg, és a mi technológiánk arra képes, hogy ezt a hideg felső légkört a Föld felszínén lévő tárgyak hűtésére használja. bemeneti teljesítmény nélkül.

Ennek eredményeként a napelemeket az ég felé fordítva több hőt bocsátanak ki, mint amennyit bevesznek a környezetünkből. Meglehetősen jól hangzik, de a SkyCool eddig csak néhány területen valósult meg, annak ellenére, hogy többet ígértek.

Az innováció elképesztő, de a legújabb iPhone-hoz hasonlóan valószínűleg a világ legszegényebb emberei sem kapják meg a legkorszerűbb technológiát. Ők engedhetik meg a legkevésbé az új, hatékony, innovatívakat. Ez a kialakulóban lévő technológia nem függhet attól, hogy gazdaságos fűtést biztosítson nagy léptékben. Több megoldásra van szükség, ezért elsősorban a mechanikus hűtés igényének csökkentéséről van szó, ami jobb épületekkel, jobb város tervezéssel és természet alapú alternatívákkal valósítható meg.

Légkondicionálást nem igénylő épületek a megoldás részét képezhetik. Végül is így volt ez az klímák előtt is. A második világháború előtti épületeket passzív hűtésre szánták. Működőképes ablakuk volt. Megvizsgálták a légáramlást és az épület körüli terjedését, és a komfort szintünk némileg eltér. 1946 és 1955 között évente csaknem 1,5 millió ház épült Amerikában. Ez az építési fellendülés hűtési problémákat okozott a második világháború után. Ez látható az épületekben használt klímaberendezések fokozott használatában.

Megkezdődik a verseny a felhőkarcolókért. Ki mondhatja magát a legmagasabbnak? Ki lesz a legnagyobb? Mivel ezekben a magasságokban nem tudjuk kinyitni az ablakokat, ezek a hermetikusan zárt szerkezetek most még nagyobb hűtési terhelést igényelnek. Az új épülettervezés azonban ma már alternatívákat kínál az épületek hűtésére, légkondicionálás nélkül.

A rotterdami Global Center on Adaptations lebegő iroda a zöld építészek álma. Hálózaton kívüli, napelemekkel működik, az alatta folyó folyó hűti, és főként fából áll. Szóval gyere be, és megmutatom, hogyan működik. Tehát itt tartunk, a lebegő iroda lebegő alapjain belül, és megvizsgáljuk az összes technológiát, amelyet a szerkezet hűtésére használunk.

A csónakok betonját úgy hasznosítjuk, hogy a betonba ágyazott csövön keresztül hűtőfolyadékot szivattyúzik. Mivel a mennyezet hűtőmennyezet, ugyanazok a csövek mennek át a mennyezeten is, amelyek a betonon haladnak át. Ennek eredményeként ezekben a csövekben lévő vizet a beton lehűti, mielőtt átnyomja a mennyezeten.

A Global Center on Adaptation a világ legnagyobb lebegő irodája, de bár a tényleges költségek nem ismertek, a jelentések szerint költséges volt megépíteni. A tipikus nyári hőmérséklet Rotterdamban 18°C ​​körül mozog, egyesek azt állíthatják, hogy ebben a környezetben nem nehéz egy szerkezetet hűvösen tartani.

Az olyan projektek, mint a Globális Alkalmazkodási Központ, elképesztőek, és csodálatos, hogy már csak az innovatív technológiájuk és a lenyűgöző architektúra miatt is léteznek. De szükségünk van skálázható, telepíthető és költséghatékony megoldások, amelyek mindenhol megvalósíthatók.

A skálázható és fenntartható hűtési megoldások iránti kereslet soha nem volt ekkora Kairóban, Egyiptomban, ahol a hőmérséklet gyakran meghaladja a 35 °C-ot. Az általunk tapasztalt hőstressz igazi ébresztő. Ha sivatagi településekre vagy vidéki kairói közösségekre látogat, meg fog lepődni a hűtés mértékén, amelyet úgy érnek el, hogy pontosan megértik a tökéletes arányokat a falak vastagságának megtervezéséhez. Ezen ősrégi stratégiák némelyikének beépítésével a modern épületek építésébe drámaian csökkenthető a légkondicionálás iránti igény. Nem mozdulsz azonnal a sivatagból az ajtóhoz, hogy elkerüld a hőséget.

Belépsz egy nagyon sötét ajtón, ami hidegebb, mint a sivatag. A különbség három-négy fok, mielőtt belép a szobába. A helyi szakértelemre támaszkodva több közösség segíthet a légkondicionálás fenntartható és méretezhető alternatíváinak kidolgozásában, az épület orientációját a hűvös időjárású helyi kő használata. A 4500 mérföldre délre fekvő Fokváros (Dél-Afrika) meglévő struktúráinak olcsó fejlesztései hasonlóképpen minimalizálhatják az AC iránti keresletet. Egy faluban a tetők hullámkartonból készülnek, ami a nyári hónapokban kemence szerűen melegszik fel, ezért fehérre festették. Ugyanúgy, ahogyan kalapot viselhet, vagy fehéret viselhet, hogy visszaverje a hőt egy forró napon. Szerkezeteinek ugyanezt érhetik el, ha fehér fényvisszaverő bevonatot viszünk fel a tetejére.

A hő nagy részét vissza tudjuk tükrözni, ami nem csak a szerkezetet, hanem az azt körülvevő szomszédokat is lehűti. Mivel a fehér tetők jobban visszaverik a napfényt, maga a tető körülbelül 30°C-kal hűvösebb lehet, így a belső hőmérséklet 2-5°C-kal alacsonyabb, mint egy más színű, például szürke tetővel rendelkező épületben. A zöld épületek nem lehetnek fényűző, mert a nagy hőség mindenkit sokféleképpen érint, nem csak a gazdagokat. Ebből kifolyólag olyan struktúrára van szükség, amely ezt a fajta megoldást minden jövedelmi szinten kiszolgálja. Míg a falak, tetők és ablakok olcsó változtatásai csökkenthetik a hűtéshez szükséges energia mennyiségét.

A kis léptékű próbálkozások nem elegendőek. A változás megvalósításához messzemenő politikákra és azok végrehajtására irányuló nagyszabású törekvésekre van szükség. Egyes kormányok felemelkednek az alkalomra. 2021-ben Eleni Myrivilit nevezték ki Európa első athéni hővezető igazgatójának. Feladata hosszú távú hűtési megoldások kidolgozása az egész város számára. Az idei nyár kivételes volt abból a szempontból, hogy júniusban kánikulával kezdődött. Nálunk ezek az erdőtüzek egyszerre dúltak, így nem csak nehéz volt lélegezni, de az ég fekete volt, szürke és vörös felhőkkel.

Posztapokaliptikus film forgatókönyv nek tűnt. Athén, mint sok más város, szenved a városi hősziget-hatástól, amelyet a fák és növények aszfaltra és betonra cserélése okoz, amelyek elnyelik, majd hőt bocsátanak ki a levegőbe. Délben a városi területek átlagos éves földfelszíni hőmérséklete 3,8 °C-kal magasabb lehet, mint a nem városi régiókban.

Az Eleni ezt próbálja minimalizálni azáltal, hogy a város útjainak egy részét fákkal szegélyezett gyalogos utakká alakítja át. Tehát, ha ezt gyalogos zöld folyosóvá alakítják, az utcán sétálók más élményben, sokkal nagyobb hőkomfortban részesülnek, ahogy mondani szoktuk, hiszen akár két-két és fél fokkal hidegebbnek érzi magát, mint a többi a város. Eleni csapata a következő két évben három zöld folyosót kíván építeni Athén körül, kihasználva a város meglévő növényzetét.

Dolgoztunk a jelenlegi zöld helyek fenntartásán, mint például a városi erdei parkok és dombok, amelyek megtámasztják a fákat, és biztosítják, hogy több legyen belőlünk, valamint a már meglévő környezet feltöltése. Számos tanulmány kimutatta, hogy a városi zöldfelületek növelése kritikus fontosságú a hőmérséklet és a légkondicionálás iránti igény csökkentése szempontjából. Ha hatékonyabb hűtési módszereket tudunk kidolgozni, akkor mind az épületek, mind a klímaberendezések károsanyag-kibocsátását csökkenteni tudjuk.

Az a munka, amelyet Athén a város hűtésére vállal, meglehetősen erős, és máshol is utánozni kell. A városi hősziget-hatás súlyos probléma, amely csak súlyosbodik, és nagy valószínűséggel aránytalanul nagy károkat okoz a hátrányos helyzetű lakosság számára. Számos város, köztük Athén is alkalmazkodik. Párizs azt reméli, hogy 2030-ra a város 50%-át lefedő területeket telepítenek be. A kolumbiai Medellin korábban már kapott elismerést zöld sávjaiért.

Indiát pedig elismerték hőreagálási tervéről, amely az első ilyen típusú volt Dél-Ázsiában. Fenntartható és rugalmas megoldásokon kell gondolkodnunk, ami magában foglalja az egész város hűtését, hogy az épületek hűvösebbek legyenek, és ne igényeljünk annyi fűtést és hűtést, fosszilis tüzelőanyag-függő berendezések felhasználásával. Ez pedig kritikus fontosságú, mert ha ezen az úton haladunk tovább, egyre magasabb hőmérsékletnek, valamint bizarrabb éghajlati eseményeknek leszünk tanúi.

A világ fenntartható lehűtése érdekében a város egészére kiterjedő, esetleg az egész országra kiterjedő megoldások megvalósításához példátlan együttműködésre lenne szükség. Ez együttműködést tesz szükségessé az ipar, a kormány, a pénzügy és a civil társadalom között.

A leghatékonyabb meglévő technológiát kell bevetnünk, valamint újakat kell innoválnunk, hogy a fejlődő világ egy hűvösebb és fényesebb jövő felé ugorhasson.